A harcsák általában nagyon szívós és könnyen tartható halak, ezért is népszerűek az akvaristák köreiben. A legkedveltebb harcsák közé tartoznak a különböző corydoras-ok, valamint a mindenki által kedvelt algaevő harcsák.
Két család kivételével édesvízben vagy brakkvízben élnek. A legtöbb haltól eltérően, a harcsáknak nincsenek pikkelyeik, hanem egyes fajok testét egymásra boruló csontlemezekből álló páncél fedi, míg más fajoknak a bőrén egyáltalán nincsen semilyen külső védőtakaró. (Ezeket csupasz harcsáknak nevezik, a magyar szakirodalomban pedig tollasbajszú harcsáknak hívják őket) Táplálkozási szokásaik is a növényevőtől a ragadozóig változhatnak. Mivel a legtöbb harcsa éjszakai állat és éjjel aktív, ezért célszerű őket az esti órákban etetni. Általában elmondható, hogy a harcsák békés halak, de a természet ellátta őket megfelelő védelemmel: sok harcsának éles tüskéi vannak, amelyek olykor mérgezőek is lehetnek, megint mások elektromos áramot termelnek és azzal riasztják el támadóikat. Számos harcsának az akvárium oxigéntartalmával szemben sincs különösebb igénye, mert nemcsak a kopoltyújukon keresztül képesek oxigént felvenni, hanem a bélrendszerük segítségével a légköri levegőből is. A legtöbb harcsának bajsza van, amivel a környzetüket érzékelik és élelem után kutatnak. Testük mérete, formájuk és mintázatuk nagyon változatos. Egyes harcsák képesek hangokat kiadni, amit az úszóhólyagjuk segítségével felerősítenek. Általában véve elmodható, hogy akváriumukban érdemes aprószemű, éles szemcséktől mentes aljzatot használni, hogy ne sértsék fel a hasi részüket és a bajszukat.
